Áll a Bethlen-szobor Kolozsváron: kicsit kint, kicsit bent

Böjte Csaba: ma is hinnünk kell a párbeszéd konfliktusmegoldó erejében

Ünnepélyes keretek között avatták fel tegnap délután a Kolozsvári Alsóvárosi Református Egyházközség templomkertjében Bethlen Gábor szobrát, ezzel ünnepelve meg fejedelemmé választásának 400. évfordulóját. Az egész alakos szobor nagyrészt közadakozásból született, alkotója Péterfy László székelyföldi származású, Magyarországon elő szobrászművész, aki maga is jelen volt az eseményen. A felszólaló politikusok Bethlen Gábor nagyságát méltatták, illetve elveinek időszerűségét hangsúlyozták, így elhangzottak a fejedelem ma is aktuális szavai, miszerint „nem mindig lehet megtenni azt, amit kell, de mindig meg kell tenni, amit lehet”. Többen is nyomatékosították a magyar nemzeti összefogásának fontosságát, amiben történelmi nagyjaink is hittek. A leleplezés után több mint 40 koszorút helyeztek el a szobornál, amely ezentúl a Kétágú templom kertjében állva erősíti az itt elő magyarok öntudatát az idők végezetéig.

Az összefogás bölcs megvalósítójának nevezte Bethlen Gábor fejedelmet Adorjáni László, az alsóvárosi református gyülekezet lelkipásztora. – Bethlen Gábor szobra jelkép és ösztönzés az összefogásra és a szentírás szeretetére – magyarázta Adorjáni. Székely József, az alsóvárosi református egyházközség másik lelkipásztora a biblia fontosságát hangsúlyozta, amely jelkép és kenyérhez hasonlatos hasznos táplálék, amely jó cselekedetekre buzdít. – A szentírás a mi kezünkben is lehet, mert általa Isten talál utat a szívünkig. A mai ünneplés csak akkor lesz hiteles, ha a múltba pillantva és a jövőbe nézve Isten igéjének fényében ünnepelünk – tette hozzá Székely.

Két tucatszor olvasta el a Bibliát

Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke Szerencsi András prédikátort idézte, aki „a magyar nemzet és kereszténység Gedeonjánk” nevezte Bethlen Gábort. – Találó, ihletett metafora. Bethlen Gábor végig tudatában volt, hogy Isten hívta el a fejedelemségre, és szolgálatként élte meg választott tisztségét. Életében biztos pont volt Isten, hiszen két tucatszor olvasta el a Bibliát. Hite és alázata példa lehet ma is, olyan példa, amelynek serkentenie kell minket – összegzett a református püspök, utalva a Kétágú templom mögötti építkezésekre is.

Böjte Csaba ferences szerzetes, a Bethlen Gábor Emlékév fővédnöke igen tartalmas beszédében arra összpontosított: Jézus hitt abban, hogy az emberség meghallgatja szavát. – Jézus hisz bennünk, és bízik abban, hogy az emberiség képes békében együtt élni. Történelmi nagyjaink is hittek ebben. Bethlen Gábor meg volt győződve arról, hogy párbeszéd által a feszültségek megoldódnak, és Erdély kivirágzása is ezekből a párbeszédből fakadt, mert a párbeszédnek életet fakasztó ereje van. Érdemes volt tehát Bethlen Gábornak szobrot állítani, és ma is hinnünk kell abban, hogy a párbeszéd mindent megold – összegzett Böjte Csaba. Krisztus példáján kitartásra, áldozatkészségre buzdított, melegen és humoros-derűsen mondva: ahogyan az emberek bántak vele, Jézusnak már karácsonykor vissza kellett volna mennie panaszkodva atyjához – mégis kitartott.

Mégis lehet, mégis érdemes

Balog Zoltán, a magyar Emberi Erőforrások minisztere Bethlen Gábornak a mához szóló üzenetéről értekezett. – Bethlen Gábor élete nekünk azt üzeni: mégis lehet. De ezt üzeni nekünk 1956 és 1989 is. Mégis lehet és mégis érdemes iskolát alapítani, gazdaságot fejleszteni, áldozni a kultúráért, taníttatni a fiatalokat, még akkor is, ha mostani szófordulattal élve a „geopolitikai viszonyok nem kedvezőek”, ha erős a belviszály. De vállalnunk kell azt, ami ránk van szabva. Tudjuk, hogy életünkkel és munkánkkal tartozunk a népnek, a fiataloknak is. De tartozunk önmagunknak is. Bethlen Gábor tudta, hogy legfőképpen Istennek tartozik azzal, amit tesz. De most is azt üzeni nekünk, mégis lehet, mégis érdemes – mondta a magyar miniszter, majd felelevenítette a magyar Bethlen Gábor Alapítvány 1985-ös létrehozásának előzményeit. Azt is felelevenített: a Bethlen-szobor 5,4 millió forintos közadakozásból készült el, és mindez a nemzeti szolidaritást is bizonyítja.

Lezsák Sándor, a magyar Országgyűlés alelnöke a szoborról kifejtette: komoly, megfontolt és elszánt férfialakot mintázott Péterfy László. – Bethlen Gábor ilyen lehetett, hiszen életműve ezt bizonyítja. Bethlen fejedelem népe iránt elkötelezett emberként vált sikeres politikussá, tiszteletre méltó államférfivá. Tudott és mert dönteni, felvállalva az egyetemes magyarság ügyét, de a vallási türelem is jellemezte. Vajon századunk szónoklatai hogyan viszonyulnak Bethlen tetteihez? Ha arcunk lenne, el is pirulhatnánk – mondta szomorúan a szónok, majd Bethlen Gábor egyik híres mondását idézte, miszerint „Nem mindig lehet megtenni azt, amit kell, de mindig meg kell tenni, amit lehet”, ezzel utalva egyben az október 27-i székely nagymenetelésre, amely arra jó, hogy Európa tudomásul vegye a magyarság jogos szabadságigényét. – Álljon itt ezentúl Bethlen Gábor szobra, hogy erősítse az itt elő magyarok öntudatát az idők végezetéig. – összegzett a politikus.

Szembenézünk a szoborral

- Bethlen Gábor volt az a fejedelem, aki Erdély lét-okát és létjogát a legbölcsebben határozta meg. Transzszilvanizmusa túllép az öncélúságon. A szétzilált országot kiváló politikai és diplomácia érzékkel alakította át, a térség önerejét növelve. Bethlen Gábor szobra nem véletlenül kap itt helyet, jó helyen van, kicsit kint, kicsit bent, és bennünket, a magyarság XXI. századi képviselőit hagyatékának méltó megőrzésére buzdít – közölte Horváth Anna alpolgármester.

Gergely Balázs, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke szerint a szobor leleplezésével önmagunkat is leleplezzük a fejedelem előtt, ugyanakkor a szobor önvizsgálatra is buzdít, hiszen „amikor lepel lehull, nemcsak mi nézünk a szoborra, hanem Bethlen Gábor is visszanéz ránk”. – Arra kérném, nézzen körül a templomkertben, amelynek árnyékos oldalán építenek, de egyúttal rombolnak is – figyelmeztetett a politikus.

Bakos István, a Bethlen Gábor Alapítvány ügyvivő kurátora felolvasta az adománylevelet, amellyel a szobrot az Erdélyi Református Egyházkerületnek adományozzák, majd Lezsák Sándor, Kató Béla, Böjte Csaba, és Péterfy László leleplezték a szobrot.

A magyar történelmi egyházak részéről Adorjáni Dezső evangélikus püspök, Kovács Sándor római katolikus főesperes, Bálint-Benczédi Ferenc unitárius püspök és Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke áldotta meg a szobrot. Ezt követően közel 40 koszorút helyeztek el politikusok, egyházi méltóságok, tanintézetek, civil szervezetek képviselői. Az ünnepség a Himnusz eléneklésével zárult, majd a több száz résztvevő megtekinthette a templom karzatán erre az alkalomra megnyitott kiállítást: az erdélyi Református Egyházkerület Levéltárában található, Bethlen Gáborral kapcsolatos okleveleket.

Az avatáson közreműködött a Bethlen Gábor Református Földész Dalkör (karnagy: Adorjáni Júlia Katalin) és a Kolozsvári Református Kollégium énekkara (karnagy: Székely Árpád).

Megjelent a Szabadság 2013. október 24-i számában. Szerző: Nagy-Hintós Diana

A szoboravató ünnepségen készült fényképek (forrás: szabadsag.ro, Fotós: Rohonyi D. Iván):