Böjte Csaba: ma is hinnünk kell a párbeszéd konfliktusmegoldó erejében

Ünnepélyes keretek között avatták fel tegnap délután a Kolozsvári Alsóvárosi Református Egyházközség templomkertjében Bethlen Gábor szobrát, ezzel ünnepelve meg fejedelemmé választásának 400. évfordulóját. Az egész alakos szobor nagyrészt közadakozásból született, alkotója Péterfy László székelyföldi származású, Magyarországon elő szobrászművész, aki maga is jelen volt az eseményen. A felszólaló politikusok Bethlen Gábor nagyságát méltatták, illetve elveinek időszerűségét hangsúlyozták, így elhangzottak a fejedelem ma is aktuális szavai, miszerint „nem mindig lehet megtenni azt, amit kell, de mindig meg kell tenni, amit lehet”. Többen is nyomatékosították a magyar nemzeti összefogásának fontosságát, amiben történelmi nagyjaink is hittek. A leleplezés után több mint 40 koszorút helyeztek el a szobornál, amely ezentúl a Kétágú templom kertjében állva erősíti az itt elő magyarok öntudatát az idők végezetéig.

Kolozsvár 1959 Dec. 22. – Kolozsvár 2013. Júl. 7.

Oh távozol hát tőlünk, Te , kit annyian, hőn szerettünk . Kiért úgy lángolt a szívünk, most az égből tekintesz felénk... – énekelte a Kolozsvár - Hidelvi Földészek Kalandos társulatának a huszonnégy tagú négyszólamú férfikórusa a Kismezői Kalandos temetőben 2013. július 10– én délután. Ezúttal Török Sándort a társulat elnökét kísértük utolsó útjára és helyeztük örök nyugalomra, aki példamutató életével és munkásságával örökre beírta nevét az 1587 – ben alakult Idős és Ifjú Kalandos társaság történetébe.

A Hidelvi hóstátiak nagy gondot fordítanak a hóstáti hagyományok ápolására, megőrzésére. Minden évben, farsang idején rendszeresen megtartják a hagyományos farsangi bált. Az idén 2013 február 9-én este 8 órai kezdettel a Hídelvi kalandosok kerekdombi székházában került sor a mindannyiunk számára várva várt eseményre. A székház megtelt ez alkalommal is a farsangi szokásokhoz híven, különböző nevetséges jelmezekbe öltözött farsangolók sokaságával. A kolbászkirálytól kezdve a biótejet termelő tarka tehénig, a vámpírtól az erkölcstelen apácáig, a jelmezek minden változata a szórakozást és az együttlét örömét szolgálta nem kis sikerrel. Tombola és jelmezdíjazás is volt, de nyugodtan állíthatjuk, hogy ezen a farsangi bálon mindenki nyertes volt, ugyanis mindnyájan kitünően szórakoztunk. A talpalávalót Gombár Árpád kántor, a Hídelvi Földész dalárda karmestere és Maxim József hegedüs biztosította. A népzenétől a könnyűzenéig minden volt. A legsikeresebb talpalávaló a hagyományos Hóstáti rendbéli volt amelyet minden alkalommal nagy sikerrel játszanak.

Látogathatók a Kétágú templomban felavatott helyiségek

Egyre inkább már csak az emlékekben, idősek történeteiben él a kolozsvári földész közösség életmódja, szokásai, hagyományai, mivel az idő és főleg annak történései megváltoztatta sorsukat: a kommunizmus idején kisajátították tulajdonukat, lebontották takaros házaikat,és szeretettel meg gondosan művelt földjeikre tömbházak sokaságát építették. Nem csak vagyonuktól fosztották meg őket, hanem életmódjuktól, sokukat kilátástalanságba és elkeseredésbe kergetve. A későbbi változások pedig már szinte haszontalanná, értelmetlenné tették a hagyományos, kertészkedő életvitelt. Mindenek ellenére a hóstáti szellemiség ma is él, fennmaradását és jobb megismerését pedig azok az emlékszobák is szolgálják, amelyeket vasárnap avattak fel istentisztelet és ünnepség keretében a Kétágú templom keleti, felújított tornyában. Ezúttal is bebizonyosodott a közösség ereje, amely segít a túlélésben és a reménység megtartásában.

Sipos Gábor: A kolozsvári Hóstátról

A hóstátiak elnevezés eredetileg a régi kolozsvári városfalakon kívül létrejött peremnegyedek földműveléssel foglalkozó lakóit jelentette, az utóbbi két-három évszázadban a hídelvi és a Magyar utcai hóstát volt az ismertebb. Hagyományos földműves életmódjuk sajátos közösségi tudatot is kialakított, büszkén vallották és vallják magukat mind a mai napig városi polgároknak, de ugyanakkor "földészeknek" is.

"Akkor vagyok boldog, amikor
másoknak örömöt szerezhetek.”
Belloni

Sokan ismerjük Belloni mestert, Kolozsvár közkedvelt illúzionistáját, aki itt lakik közöttünk és vasárnaponként ellátogat a kerekdombi református templom Istentiszteleteire, a Hídelvi hóstátiak farsangi báljain rendszeresen és bérmentesen, bűvészmutatványaival szórakoztatja a közönséget, de kevesen tudják róla, hogy ki is valójában ez a jólelkű, szerényen viselkedő tehetséges úriember, aki bűvészmutatványaival bejárta a fél világot.

BUTYKA ANNA

Megkapáltuk szőlőinket az idénre is… énekelték tízedik alkalommal a Hídelvi Kalandos Társulat szüreti bálján a csőszök. A társulat tagjai és minden meghívott a kerek évfordulóhoz híven ünnepelt. Az alig járni tudó apró csőszöktől kezdve, a házasulni készülőkig minden korosztály képviseltette magát a huszonegy pár között.

Újra jelesre vizsgázott, immár 10-ik szüreti bálján a Kolozsvár-Hídelvi Kalandos Társulat hagyományőrző néptáncegyüttese.

BUTYKA ANNA

Hat évvel ezelőtt első alaklommal rendeztek Tápiószelén hóstáti szüreti bált. A hagyományossá vált mulatságra idén hívták meg harmadszorra a hóstáti fiatalokat, akik a hagyományos hóstáti rendbélivel és viselettel tették színessé és mozgalmassá a szeptember 4-én megrendezett szüreti mulatságot.

A történelmi Magyarország területén alakult  Kalandos Társaságok eredete a régi írások szerint a  középkorba vezethető vissza. Eleinte kizárólag papok és plébánosok alapították. Minden hónap első napján (calendis) összegyűltek a hivatalos dolgaikat rendezni, közös Istentiszteletet tartani egy-egy egyházkerület papjai. Ilyenkor közös étkezést is tartottak. Céljuk nemcsak a vallási szempontok érvényesítése, hanem gyakran a szegényebb sorsú világiak megsegítése, támogatása  is volt. Mint temetkező egyesületek, kötelességüknek tartották gondoskodni a tagok és családtagjaik tisztességes eltemettetéséről és a temetési  gyászmisék megtartásáról. Kötelességüknek érezték továbbá a városukon átutazás közben elhunyt idegeneknek is megadni a végtisztességet.